Cápaharcsa (Pangasianodon hypophthalmus)Híres-nevezetes hal, sokan ismerik, és sajnos még többen tartják is. Egyáltalán nem akváriumi hal, ugyanis akár a 120 cm-es testhosszt is elérheti, emellett igazándiból csoportosan mozgó, vándorló életmódot folytató halak, hatalmas mozgásteret és úszóhelyet igényelnek. Egy ilyen aktív, nagytestű hal gondozására leginkább csak állatkertek és akváriumparkok vannak felkészülve, szobaakváriumba teljesen alkalmatlan. Gyakorlatilag világszerte kedvelt étkezési hal, bár az utóbbi években sajnos erről is sok rosszat hallani, de ha ezt ki szeretném fejteni, egy teljes külön cikket lehetne csak erről írni. A másik óriási probléma, amiért ide is felkerülhetett a faj, az az, hogy veszélyeztetett. Igen, az óriási mennyiségben fogyasztott és gondozott hal veszélyeztetett! Populációi csökkenő tendenciájúak, több országból is teljesen eltűntek, a kifejlett példányok nagyrésze pedig szintén eltűnt. A vízsszennyezés és környezetkárosítás nagyon negatívan érintette, de hatalmas méretekben halászták le, alap táplálékként szolgált a halak közül az ázsiaiaknak. Jelen pillanatban már óriási farmokon tenyésztik, mind étkezési célra, mind akvarisztikai célra, hiszen – sajnos – világszerte keresett hal. Persze e farmokról is megoszlanak a vélemények, de ez megintcsak egy külön cikk témája lenne. További fenyegető tényező, hogy gátépítéseket terveznek a Mekong folyóra, ez viszont akár teljes összeomláshoz vezetne, hiszen megszűnne a vándorló halak életciklusához tartozó ívóhely – élőhely komplex (lásd a vizák és a Vaskapu esete). Én e halak kapcsán csak azt tudom javasolni, hogy lehetőleg ne tartsuk őket akváriumban…
Bazaltmintás díszmárna (Dawkinsia tambraparniei)
Bár az utóbbi időben ritkábban találkozni vele, hosszú évekig rendszeresen beszerezhető hal volt a hazai akvarisztikában. Az esetek döntő többségében azonban félreazonosították és Aruliusz-márnaként tüntették fel, melynek a pontos azonosítású példányai szinte sosem kerülnek akváriumainkba. A természet károsítása azonban e pompás csapathalat is elérte, ugyanis veszélyeztetett fajjá vált. Többek között a homokbányászat, illetve a mezőgazdasági és ipari szennyvíz fenyegeti kritikusan, de továbbra is csökkenő populációit az akvarisztikai célokra történő túlhalászat is fenyegeti. Ez utóbbi egyébként teljesen illogikus, ugyanis sok más díszmárnához hasonlóan kitűnően tenyészthető akváriumban. Ha csak módunkban áll, igyekezzünk akváriumban világra jött halakat vásárolni, s kerüljük a vadonból befogott bazaltmintás márnákat!
A pontos fajvédelmi státuszok, számadatok az IUCN Vörös Listájának alapján kerülnek említésre:
www.iucnredlist.org
(A sorozat folytatódik!)