
Ritkábban fordul elő nálunk akváriumokban, de néha-néha felbukkan a kereskedésekben e dekoratív csigaevő faj. Sajnos ő is egyre ritkul, jelen pillanatban már sérülékeny állapotú, ugyanis összességében 30, de egyes területeken 60%-a eltűnt populációinak!
Az ércek kitermelése, a homok- és sóbányászat gyakorlatilag teljesen tönkreteszi lelőhelyét, és étkezési célokra is sok halat kifognak, ugyanis nagyon ízletes és magas áron értékesíthető más étkezési halakhoz képest. Ismételten azt tudom mondani, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül az akvarisztikai károkozást sem, ugyanis a kereskedésekbe kerülő példányok döntő többsége a természetből kerül befogásra.
Mivel nem keresett olyan óriási mennyiségben, mint ismertebb rokonai, a hipofízises tenyésztés nem éri meg esetében a halfarmoknak… Ezért inkább a befogás mellett döntenek, ami sajnos súlyosan károsítja populációit. Ha lehet, kerüljük a vadonfogott példányok megvásárlását!

Az utóbbi években feltűnt, tán legszínpompásabb garra faj, mely még algaevésben is jeleskedik, de mindenképpen nagyon dekoratív talajlakó.
Gyors folyású, kristálytiszta vizű hegyi patakok, csermelyek lakója, melyek bizony az év meghatározott szakaszaiban ki is száradhatnak sok-sok hal pusztulását okozva. Lelőhelyeinek többsége bizony ilyen területeken található, s azon kevés folyó, melyben előfordul és a kiszáradás veszélye sem fenyegeti, mezőgazdasági célokra hasznosított vagy épp a szennyvíz kerül beleeresztésre, egyszóval a környezetkárosítás fenyegeti.
Emellett a gátépítés is tovább fogja rontani populációinak méreteit, melyek már így is sérülékeny besorolást kaptak. Sajnos akváriumi célokra is rengeteg halat fognak be, mivel tenyésztése megoldatlan, de hirtelen lett felkapott és nagy lett rá az igény. Ezt is megsínylették állományai, lehetőleg felelősségteljesen válasszuk meg tartani kívánt halainkat elkerülendő a további veszélyeztetésüket!
A pontos fajvédelmi státuszok, számadatok az IUCN Vörös Listájának alapján kerülnek említésre: www.iucnredlist.org