Indiai pávaszemes harcsa (Horabagrus brachysoma)Az utóbbi pár évben tűnt fel a kereskedésekben e harcsafaj, túl gyakori Magyarországon sohasem lett. Pillanatnyilag sérülékeny állapotú, mivel élőhelyei megfogyatkoztak, és a halak teljes populációjának 35, míg lokálisan akár 80 %-a is eltűnt. Egy rokon faja létezik, a Horabagrus nigricollaris, mely jelenleg veszélyeztetett, és közel áll a kritikusan fenyegetetté váláshoz. A fajt fenyegeti a sóbányászat, az élőhelyek megszűnése, a fakitermelés, és persze a vízszennyezés is, hiszen India egy sűrűn lakott, nagy népességű ország, ahol sokszor még nem fordítanak kellő figyelmet a természetvédelemre. Messze nem ez azonban a legfőbb probléma, hanem a túlhalászat. Jelen helyzetben azonban – kivételesen – nem az akvaristák felelősek ezért. Indiában a Horabagrusok nagyon kedvelt fogyasztási cikkek, óriási mennyiségeket halásznak le és fogyasztanak el, nagyon kedvelt étkezési hal. Sajnos még jelenleg is akkora mértékű a halászata e harcsának, hogy félő, hogy egyes területeken összeomlik az állománya. Pozitívum viszont, hogy Indiában indultak tenyészprogramok és fajvédelmi kezdeményezések, ex situ génbank létrehozása is.
Rácsmintás palacsintaalgázó (Sewellia lineolata)A különféle palacsintaalgázók az elmúlt évtizedben váltak igazán kedveltté az akvarisztikában, különösen ez a dekoratív, nagyobb testű és könnyen tartható faj. Mindez azonban érződik vadállományain is, ugyanis sérülékeny besorolást kapott. Ebben szerepet játszik a környezetének szennyezés és pusztítása, ugyanis a palacsintaalgázók a kirstálytiszta, oxigéndús vizeket keresik. Emellett a cápaharcsáknál is problémát okozó gátépítést is meg kell említeni, ugyanis a folyamatban lévő és tervezett gátak szétszabdalják és teljességgel tönkreteszik élőhelyét. 2000 és 2009 között a világállomány 30 %-a tűnt el! Sajnos azonban nem a környezeti tényezők a legfőbb problémák forrásai, hanem a túlhalászat, méghozzá akvarisztikai célokra. Sajnos eddig csak 1-2 elhivatott tenyésztőnek sikerült mesterséges körülmények között szaporodásra bírnia, bár jó esélyek vannak arra, hogy a közeljövőben tenyészthetővé váljon, pillanatnyilag azonban a kereskedelemben fellelhető halak döntő többsége vadonból befogott példány. Fontos lenne, hogy csak azok vágjanak bele a faj tartásába, akik biztosan ki tudják elégíteni igényeit, ezzel is minél inkább óvva vadállományát, remélve, hogy sikerül regenerálódnia. Sajnos szervezett fajvédelmi program nincs folyamatban a faj megmentéséért.
A pontos fajvédelmi státuszok, számadatok az IUCN Vörös Listájának alapján kerülnek említésre: www.iucnredlist.org
(A sorozat folytatódik...)