Rólunk mondták

Javaslom minden akvarista kereskedő kollegának, aki őszinte kiszolgálást, megbízható szállítást, korrekt ügyintézést szeretne, bátran vásároljon a Dániótól! Fehér Tamás

Bővebben...

Keresés


A "DÁNIÓ" kérésére Liziczai Márk összeállított egy listát azokról a közismert díszhalakról, amelyeknek az állománya az eredeti élőhelyükön jelentősen lecsökkent. Az írást több részletben tesszük közzé, és a megjelentetésével az is a célunk, hogy bizonyos szempontok megváltozzanak a hazai akvarisztikában.


    Sávos díszcsík (Botia striata)
Régóta ismert csigaevő csíkféle a hazai akvarisztikában is, a legkisebb Botiák közül való, ezért nagyon sokan szívesen tartják, hisz kisebb akváriumokban is gondozható, emellett még csak nem is agresszív. Sajnos azonban egyre ritkább a faj és a kipusztulás felé sodródik, jelenleg veszélyeztetett halként listázza az IUCN. Legfőbb probléma, hogy 4 kisebb, szigetszerű populációja maradt fenn, összesen 400 km2-es területen. A halakat kritikus mértékben fenyegeti a természetkárosítás, erdőirtás, és vízszennyezés, gyakorlatilag a maradék élőhelyét is teljesen tönkreteszik. Emellett fontos megemlíteni, hogy nagyon sok akváriumi példánya is vadonfogott, a szaporítása nem megoldott, bár hipofízises kezeléssel ikrázásra lehet bírni, ami egy remek alternatíva lenne, így ugyanis az akvarisztika károkozása kiszűrhető lenne. Sajnos nem indítottak fajvédelmi programot e hal megmentésére sem, mi viszont azzal segíthetünk, ha nem vásárolunk vadonból befogott példányokat, hanem mesterségesen tenyésztett halakat keresünk.


  Cápamárna (Balantiocheilos melanopterus)
Meglehetősen lehangoló lépten-nyomon találkozni azzal, hogy a hétköznapi
díszhalaink némelyike is milyen komoly veszélyben van a természetben, az pedig még szörnyűbb, hogy az akvarisztika, e nemes hobbi is bizony kivette a részét némelyik faj megritkulásából.
Sajnos még olyan mindennapos akváriumi halak, mint a cápamárna is már a veszélyeztetett fajok listáján kerül említésre, e csodálatos hal pedig lassan 20 éve már, hogy veszélyeztetett! Sok más fajnál olvasható, hogy a természet károsítása, tönkretétele, a helytelen vízgazdálkodás és vízszennyezés valamint a túlhalászat játszott szerepet megritkulásukban, s nincs ez másként a cápamárnával sem. Mivel akváriumban nem tenyészthető halról van szó, nagyon sokáig tetemes mértékben fogták ki a vadonból, de étkezési halnak is használják mind a mai napig. Mivel óriási felvásárló erőt vonz a faj, ezért napjainkban a kereskedelmi példányok többsége halfarmokról, hormonkezeléses szaporításból származik, de ha mégis vadon befogott példányokat látnánk egy üzlet kínálatában, messziről kerüljük el azokat!

A pontos fajvédelmi státuszok, számadatok az IUCN Vörös Listájának alapján kerülnek említésre: www.iucnredlist.org