Ebben a részben egyszerre 3 halfaj állapotáról számolunk be.
A "DÁNIÓ" kérésére Liziczai Márk összeállított egy listát azokról a közismert díszhalakról, amelyeknek az állománya az eredeti élőhelyükön jelentősen lecsökkent. Az írást több részletben tesszük közzé, és a megjelentetésével az is a célunk, hogy bizonyos szempontok megváltozzanak a hazai akvarisztikában.
Vörösorrú gyémántrazbóra (Sawbwa resplendens)Csodálatos kis csapatos nanohal, mely nem véletlenül kedvelt az akvarisztikában. Akvarista szempontból mondhatnám, hogy örülnék neki, ha egyre többen tartanák, viszont a faj érdekeit nézve inkább tenyésztőknek javaslom első körben. Ez nem véletlen, ugyanis e csodák a veszélyeztetett fajok körébe tartoznak! Egyedül a mianmari Inle-tóban él, s populációi folyamatosan csökkennek. Ennek elsődleges oka a biotópidegen, halászati célból betelepített ragadozók (például tilápiák), melyek táplálékuknak tekintik e kis halakat. Sajnos az ipari és mezőgazdasági szennyvíz is a tóba kerül, de még mindig óriási mennyiségben fogják ki akvarisztikai célokra is, mely, ha így folytatódik, lassan az állományok összeomlásához fog vezetni. Kis gyakorlattal azonban akváriumban is szaporíthatóak, így megint csak értelmetlen a természetből összegyűjteni, s hosszú, többségüknek végzetes tortúrának kitenni őket. E fajnál is nem győzöm hangsúlyozni a tenyésztett példányok vásárlásának fontosságát! (A DÁNIÓ az elmúlt egy évben már csak Magyarországon tenyésztett példányokat forgalmazott!)
Vörös csíkos torpedómárna (Sahyadria denisonii)Az egyik legaggasztóbb helyzetű akváriumi halunk e csodálatos márnafaj. Alig pár éve tűnt fel egy kiállításon az újonnan bemutatott akváriumi fajok között (holott már az 1800-as évek közepén felfedezték), egyből sláger lett. 5-6 év alatt akkora tetemes mennyiséget gyűjtöttek be ebből a halból – mely csak India egyes területein található meg – hogy populációi kritikusan megritkultak, s a faj veszélyeztetetté vált. 2009-ben már sérülékeny volt, 2013-ra veszélyeztetett, s a 2015-ös felmérések is további csökkenést mutattak vadállományaiban. Olyannyira keresett díszhal lett, hogy 2007-2008-as években az Indiából exportált díszhalak bevételeinek közel 65 %-át e faj tette ki. E faj esetében az akvarisztika kártételét órákon keresztül lehetne elemezni, ugyanis egyértelműen ez ritkította meg. Ehhez már csak hozzájárul az élőhelyeinek pusztítása, a szennyvíz és a növényvédő szerek, melyek mind tovább rontanak a helyzeten. Indiában néha még étkezési halként is fogják! A kutatók olyannyira komolyan veszik ezt a rohamos csökkenést, hogy megkezdték a faj megmentésének kidolgozását és indultak már kezdeményezések a védelmére is, például limitet szabva a kifogható mennyiségre (amit az orvvadászok és a feketepiac kereskedői könnyedén figyelmen kívül hagynak). Nehézkesen tenyészthető, leginkább a hormonkezeléses megoldás válik be nála. Az IUCN adatai szerint viszont Szingapúrból és Indonéziából tenyésztett példányokat exportálnak, sokan azonban már csak divatból is a vadonfogott halakat választják. Ez nagyon rossz lépés, és külön nyomatékkal felhívnám mindenkinek a figyelmét, hogy NE vásároljon vadon befogott torpedómárnákat, kizárólag akváriumban született halakat gondozzon! (A DÁNIÓ kizárólag csak Indonéziában szaporított példányokat hoz forgalomba!)
Cápamárna (Balantiocheilos melanopterus)Meglehetősen lehangoló lépten-nyomon találkozni azzal, hogy a hétköznapi díszhalaink némelyike is milyen komoly veszélyben van a természetben, az pedig még szörnyűbb, hogy az akvarisztika, e nemes hobbi is bizony kivette a részét némelyik faj megritkulásából. Sajnos még olyan mindennapos akváriumi halak, mint a cápamárna is már a veszélyeztetett fajok listáján kerül említésre, e csodálatos hal pedig lassan 20 éve már, hogy veszélyeztetett! Sok más fajnál olvasható, hogy a természet károsítása, tönkretétele, a helytelen vízgazdálkodás és vízszennyezés valamint a túlhalászat játszott szerepet megritkulásukban, s nincs ez másként a cápamárnával sem. Mivel akváriumban nem tenyészthető halról van szó, nagyon sokáig tetemes mértékben fogták ki a vadonból, de étkezési halnak is használják mind a mai napig. Mivel óriási felvásárló erőt vonz a faj, ezért napjainkban a kereskedelmi példányok többsége halfarmokról, hormonkezeléses szaporításból származik, de ha mégis vadon befogott példányokat látnánk egy üzlet kínálatában, messziről kerüljük el azokat!
(A cápamárnát ma már nagy mennyiségben tenyésztik Thaiföldön és ismereteink szerint már Indonéziában is. A "DÁNIÓ" csak tenyésztett példányokat importál ebből a fajból.)
A pontos fajvédelmi státuszok, számadatok az IUCN Vörös Listájának alapján kerülnek említésre: www.iucnredlist.org